Kint ülök a hotel előtti terasz részen. A gépem 20%-on van, hamarosan lemerül, de neki állok még ennek a bejegyzésnek, mert ennek így van értelme. Itt van igazán értelme leírni ezeket a szavakat. Úgy, hogy előttem elterülnek a csodás hegyek (valójában dombok), a nap süt, mégis hűvösebb van pár fokkal, mint otthon. Én pedig nem tudok betelni a látvánnyal.

Most először járok itt, Hollókőn. Egy-egy ilyen utazás során mindig megállapítom, hogy többet kéne belföldön is kirándulnom. Csak egy nyár eleji kósza gondolat volt, hogy jöjjünk el megnézni ezt a helyet. Az már csak egy plusz pont, hogy a szállásunkon wellness részleg működik. Ezt kihasználva ma már kétszer is voltam fürdeni, pedig még csak kora délután van. Mi lesz még estig...

Az egész falu területe alapvetően nem nagy, a szintkülönbség annál inkább. Ez eredményezi a csodás kilátást. Maga a település egyébként az ÉLŐ FALUról híres, ami a világörökség része. A vár megnézése után lesétáltunk a faluba, ami egyébként nagyjából kettő utcából áll összesen. No nem is laknak benne, vendégházak, és különböző múzeumok találhatók itt. Jártunk szatócsboltban, kóstoltunk kézműves fagyit és bementünk a helyi pékségbe. Illetve megnéztük a faluban levő templomot is.  A helyi, korabeli épületek a falusi élet mindennapjait mutatják be. Mintha egy skanzenben jártam volna, csakhogy annál sokkal valóságosabb és ember közelibb volt.

TI JÁRTATOK MÁR HOLLÓKŐN?

MÁRTI

•••MÉG TÖBB TARTALOMÉRT KÖVESS FACEBOOKON & INSTAGRAMON IS!•••