Minden évben elmegyek a családommal a Balatonra nyaralni. Nem telik el úgy nyár, hogy ne lettünk volna lent legalább egy hetet. Ilyenkor persze felborul a napirend, tízkor kelünk, délután ötkör állunk neki az ebédnek, s hipp-hopp telik el a nap. Senki sem figyeli az órát, csak főzünk, alszunk és természetesen a pancsolás sem maradhat el.

Így szoktak telni a napok, semmi stressz, semmi feszített tempó, csak a móka és a kacagás. Jó bevallom, néha biciklizni is elmegyünk. Csoportosan, vagy akár egyedül, kinézünk egy-egy közelebbi célt és nekivágunk a "túrának". Időnként még egy kis kultúrális programot is becsempészünk az ittlétünkbe.

Most például, a nemrég megnyitott Balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont - Kiállítás és Kilátó volt az úticélunk. Gyönyörűen felújított környezet, modern terek és igazán interaktívan, kreatívan mutatják be a hajózás és Balatonföldvár történetét. Több szint van, moziteremmel, cukrászdával a "fedélzetén", ugyanis az egész épület hajóalakú, melyek árbóca a Balaton legmagasabb épített kilátója.

A kilátás már alulról is szép, de mondanom sem kell, hogy a tetejére felérve még a lélegzetünk is eláll a látványtól.

 MÁRTI