Mi, akik szeretünk utazni általában rendelkezünk egy listával azon országok vagy városok neveivel, ahová életünk során mindenképpen szereténk egyszer eljutni. Ezek között is van egy a legtetején, ami kiemelkedik a többi közül. Ha valaki kérdezi, hova utáznánk el szívesen, rögtön ezt válaszoljuk és tudatt alatt jobban odafigyelünk a hozzá kapcsolódó jelekre. Számomra ez a hely: Barcelona (volt).

Azért írom, hogy volt, mert nem tudom, lehet-e még azután is az első helyen, hogy már jártam ott. Be kell vallanom, sosem vonzott a gondolat, hogy külföldön éljek. Én szeretem Magyarországot és szeretem Pestet. Mégis, amikor kint jártam, úgy éreztem, bármikor odaköltöznék. Akár hosszabb időre is.

Többen kérdezték tőlem, hogy mi volt az, ami ennyire megfogott Barcelonában. Amellett, hogy imádom a spanyol nyelvet (mostmár tanulom is), a tengerpart tetszett a legjobban. A hangulat, ahogy sétálsz a pálmafák között, vagy lemész a homokba. Ahogy a helyiek munka után csak leugranak fürdeni egyet. Ez egy életérzés. Ami vagy passzol hozzád, vagy nem. Hozzám passzol.

TI JÁRTATOK MÁR ITT?

MÁRTI