Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt az utazást, akkor az a: kaland lenne. Mind a szervezést, mind az ott eltöltött napokat tekintve nagyon spontán volt az egész. Nem terveztünk előre szinte semmit, csak hagytuk, hogy történjenek a dolgok. Nem voltak kötelező programok, csak mentünk, amerre vitt a lábunk. Ha meguntuk, felszálltunk egy villamosra, vagy beültünk egy sörre valahová.

Péntek este indult a vonatunk, ami szombat kora reggelre ért oda. Kissé álmosan próbáltuk kitalálni, hogy merre is induljuk el. Furcsa volt, hogy szombat reggel ilyen korán már fent vagyok, sőt, hogy az ottani emberek is! Ugyanis belebotlottunk egy piacba a Moldva partján, amíg vártuk, hogy az általunk kinézett reggelizőhely kinyisson. Közben persze megkóstoltuk a termelői epret, ettünk palacsintát, de még házi chipset is. Majd beültünk reggelizni.

Abban biztos vagyok, hogy két nap nem elég idő erre a gyönyörű városra, de egy kellemes hétvégét nagyszerűen el lehet itt tölteni. Mi rengeteget sétátunk, várostnéztünk, igyekeztük a hangulatát megragadni. Sokan mondják, hogy nagyon hasonlít Budapesthez. Ezzel egyet kell hogy értsek, a régi épületek, a folyó ami kettészeli a várost, a hidak, mind mind a fővárosunkra emlékeztettek. Ugyanakkor az emberek nyugodtabbak, nem rohannak, sokkal toleránsabbak és lazábbak is.

Ami furcsa volt, hogy ott már sokkal jobban ősz van, mint itthon. A fákon is már sárgulnak a levelek, gesztenyét is találtunk. Hidegebb van és az emberek már elővették a sálakat, csizmákat. 

Ami nagyon tetszett, hogy rengeteg nyugodt hely van Prágában. Meglepően sok zöld. Parkok, szigetek, hatalmas várkert és várárok, ahová ki lehet ülni olvasni, nézelődni. A kis macskaköves utcácskák pedig Velencére emlékeztettek. Kacskaringós, így mikor elindulsz még nem tudod, hová fogsz érkezni...

TI JÁRTATOK MÁR PRÁGÁBAN?

HOGY TETSZETT?

MÁRTI