Az emberi kapcsolatok fentartása sosem egyszerű. Nem vagyunk egyformák, ahogy az életünk sem az. Így a bennünk lezajló folyamatok és a velünk megtörtént események is különbözőképp, más időben és intenzitással folynak. Szerintem minden emberi kapcsolat, legyen az pár vagy baráti, hullámzó. Én legalábbis azt veszem észre, hogy az életemben jelenlévőkkel sem mindig ugyanolyan a viszonyunk.

Nem tudnám pontosan definiálni a barátságot, mint fogalmat. Márcsak azért sem, mert ahogy már fent is említettem, mind különbözőek vagyunk, így az elvárásaink, az elképzeléseink is ezzel kapcsolatban. Szerintem többféle barátság létezik. Van, akivel napiszintű a kapcsolat és a legapróbb információkat is megosztod vele. Mással ritkábban találkoztok, de mégis megvan köztetek az összhang.

Sokat gondolkodtam mostanában ezen. Hogy vajon mi az, amitől egy bartátság igazán jól működik? Azt hiszem az odafigyelés. A kölcsönös törődés. Egy jólműködő kapcsolat esetén nincs benned rosszérézés vagy bizonytalanság állandóan a másik iránt. Mert ott van a tudat, hogy bármikor számíthatsz rá, és ő is rád.

Szintén fontos dolog, amiről hajlamosak vagyunk néha megfeledkezni, hogy ennek hangot is adjuk. Időnként érdemes mindezeket elmondani a másiknak, hiszen mindenkinek jól esik a pozitív visszacsatolás. Fontos erről beszélni, ahogy a problémákról is. Ha két ember nem tud őszintén beszélni egymással, ott hal meg az egész.

Sokáig rettegtem az érzéstől, hogy nem lesznek barátaim. Féltem, mert sosem voltam az a fajta, aki a társaság középpontja, aki millió emberrel jóban volt. Kellett idő, mire rájöttem, hogy ez nem ezen múlik. Nem vagyok az a fajta ember, aki képes felesleges, "érdekbarátságokat", műbeszélgetéseket hosszan elviselni. Számomra az egyenes és őszinte kommunikációnal nincsen fontosabb. Őrülten értékelem a barátaimat és igyekszem azokat kizárni az életemből, akikről úgy érzem, nem tesznek hozzám semmiféle pluszt.

MÁRTI

Kép forrása: Unsplash