Üdítő nyári idill. Ahogy ki tudja, hányadika van ma, az sem érdekel igazán, hogy kedd vagy éppen szerda. Igazából már régen nem számít a dolog, csak az, hogy felkel a nap ma reggel is.

Ülök a teraszon, ezen a frissen tuningolt, új szőnyeggel, pink fuksziával díszített teraszon. Mellettem a kávé, bár már bőven elmúlt a reggel. Van itt könyv is. Kettőt olvasok felváltva. Egyet esténként, mely is inkább már éjszaka, hiszen erről szól a nyár. Megborult bioritmusról. Másikat felkelés után, bár nem merem bizton állítani, hogy reggelnek nevezhető csak ez alapján. Ez van most, éjszakai este és délelőtti hajnal.

Csokis croissant is pihen a tálban, egye fene, ma sem eszünk fitt müzlit friss gyümölcsökkel.

És ma sem megyünk fel Instagramra, nem csekkoljuk a #mutimiteszel-eket sem.

Nincs más körülöttem, csak a természet, eső utáni csend és friss levegő. A tudat, hogy megszűnt a dátum nem elég, az sem érdekel, hány óra felé jár az idő. Nyár van. Ilyenkor másképp telnek a percek. Tőlem lehet akár este tíz is. Nyár idill van ma reggel.

MÁRTI