Van egy doboz a szobámban, amely csak az évek során teleírt naplókat rejti. Megpróbáltam visszakeresni és arra jutottam, hogy 2011-ből való az első naplóm. Ez persze kicsit csalás, hiszen nem a legeslegelsőt jelenti. Emlékszem, hogy régebben is írtam, a füzet külseje is előttem van, de azt sajnos nem találtam meg. Viszont így is lassan 7 éve írok rendszeresen.

Feldolgozás

Több helyen is olvastam már, hogy milyen jótékony hatásai vannak, ha valaki naplót vezet a mindennapjairól. Többek között abban is segít, hogy kiadhassuk magunkból a bennünk felgyülemlett információkat illetve feszültséget. Azzal, hogy leírjuk, egy kicsit megkönnyebbülünk. Ide olyanokat is el tudunk rejteni, amiket mondjuk másnak nem szeretnénk elmondani, mégsem tudjunk magunkban tartani. Velem időnként az is megesik, hogy gondolatban nem döbbenek rá valamire, csak akkor, ha már leírtam és magam előtt látom.

Visszaemlékezés

Csodás érzés látni a fejlődést. És itt most nem az írás tartalmi vagy képi változására gondolok, hanem a saját magunkéra. Hiszen általában az életünkről írunk a naplónkba. A szülinapomkor rendszeresen, és néha nehezebb időszakokban is vissza szokam őket olvasni. Most már nagyjából 10 füzet van teleírva. Jó érzés, ahogy megelevenednek előttem az emlékek. Eszembe juttatja a fontos eseményeket, segít visszahozni az évekkel ezelőtti gondolatokat.

Alkotás

Megszámolni se tudom, hány füzetem van olyan céllal, hogy: írás. Amibe csak úgy leírom az éppen eszembe jutó gondolatokat. Mégis gyakran előfordul, hogy ezeket épp a naplóírás, mint tevékenység idézi elő bennem. Hiszen ez egy nagyon őszinte folyamat, ilyenkor felszínre törtnek olyan érzések, amik esetleg máskor nem. Éppen ezért többször is előfordult már, hogy ilyenkor született meg egy egy idézet, amiket mondjuk Instagrammon is olvashattatok.

TI SZOKTATOK NAPLÓT ÍRNI?

MÁRTI

Kép forrása: Unsplash